Hentesnél.
Meleg férfi: Két szeletet kérek abból.
Hentes /miközben vágja/: A kedves feleségének lesz?
Ezzel a hipotetikus, és egy kedves meleg ismerősömtől vett példával a társalgás szintjeit próbáltam megmutatni.
A hentes közeledni akar, kedveskedni, small talkolni, őt nem érdekli igazán se a kedves feleség, se a vevő, ezt csak úgy kérdezi.
Miközben mondjuk a meleg férfit bántja vele. Mert ennek a meleg férfinek nincs kedves felesége, hanem barátja van, és neki lesz a szelet, vagy senkije sincs, de ha lenne, akkor is pasija lenne vagy (legyünk optimisták) férje.
Ezek tipikusan azok a mondatok, amik nekem és sok másik LMBTQ embernek mélyre mehetnek. Ami miatt utána tök szar kedvvel fogunk trolira ülni, munkába menni, stb. Mert olyan életet feltételeznek rólam, ami nem az enyém. Nekem nincs kedves feleségem és nem is valószínű, hogy lesz, talán ilyet gondol a hipotetikus férfi a hipotetikus hentesnél, és közben elszégyelli magát és talán dühös is lesz. Nyel egyet, motyog valami olyasmit, hogy nem, és elbattyog haza.
Mi van, ha nem ez történik, hanem:
Meleg férfi: Két szeletet kérek abból.
Hentes /miközben vágja/: A kedves feleségének lesz?
Ezzel a hipotetikus, és egy kedves meleg ismerősömtől vett példával a társalgás szintjeit próbáltam megmutatni.
A hentes közeledni akar, kedveskedni, small talkolni, őt nem érdekli igazán se a kedves feleség, se a vevő, ezt csak úgy kérdezi.
Miközben mondjuk a meleg férfit bántja vele. Mert ennek a meleg férfinek nincs kedves felesége, hanem barátja van, és neki lesz a szelet, vagy senkije sincs, de ha lenne, akkor is pasija lenne vagy (legyünk optimisták) férje.
Ezek tipikusan azok a mondatok, amik nekem és sok másik LMBTQ embernek mélyre mehetnek. Ami miatt utána tök szar kedvvel fogunk trolira ülni, munkába menni, stb. Mert olyan életet feltételeznek rólam, ami nem az enyém. Nekem nincs kedves feleségem és nem is valószínű, hogy lesz, talán ilyet gondol a hipotetikus férfi a hipotetikus hentesnél, és közben elszégyelli magát és talán dühös is lesz. Nyel egyet, motyog valami olyasmit, hogy nem, és elbattyog haza.
Meleg férfi: Két szeletet kérek abból.
Hentes /miközben vágja/: A kedves feleségének lesz?
Meleg férfi: Nem, az élettársamnak, aki férfi.
Képzeljük el a hentes arcát, kézmozdulatát. Persze lehet, hogy egy libárelis hentesről van szó, aki elmosolyodik, és ugyanúgy vágja tovább a húst. De függetlenül attól, hogy a hentes liberális vagy sem, egyszerűen a társalgás más szintjén reagál a meleg férfi.
A coming out (sajnos!) nem a mindennapi élet része, a legtöbben csak szűk körrel osztják meg, ha megosztják LMBTQ identitásukat, rengeteg meleg rejtőzködik, bújkál, retteg a stigmatizációtól. Én is, rengeteg outolásom után éreztem, hogy a környezetem hirtelen valami mély dolgot kezd megosztani velem, házastársi konfliktusokat, szerettek elvesztését, stb., az outolásom kicsit megtöri a felszínes társalgást.
Tehát mit jó ilyenkor tenni? outoljam magam a hentesnek, és hozzam mindkettőnket zavarba, vagy nyeljem le, hogy kedves feleség, meg egy túrót, és éljek tovább?
Ezt mindenki maga kell, hogy eldöntse. Számomra fontos, hogy minél többen tudják, létezünk, vagyunk, én szeretnék minél több ilyen helyzetben is coming outolni. Csak közben ott a félelem bennem, hogy de kell ez? Kell ez nekem, kell ez neki? Könnyebb lenne becsukni a szemem és a fülem, és hagyni az egészet.
És ez, többek között, a heteronormativitás miatt van.
Hentes /miközben vágja/: A kedves feleségének lesz?
Meleg férfi: Nem, az élettársamnak, aki férfi.
Képzeljük el a hentes arcát, kézmozdulatát. Persze lehet, hogy egy libárelis hentesről van szó, aki elmosolyodik, és ugyanúgy vágja tovább a húst. De függetlenül attól, hogy a hentes liberális vagy sem, egyszerűen a társalgás más szintjén reagál a meleg férfi.
A coming out (sajnos!) nem a mindennapi élet része, a legtöbben csak szűk körrel osztják meg, ha megosztják LMBTQ identitásukat, rengeteg meleg rejtőzködik, bújkál, retteg a stigmatizációtól. Én is, rengeteg outolásom után éreztem, hogy a környezetem hirtelen valami mély dolgot kezd megosztani velem, házastársi konfliktusokat, szerettek elvesztését, stb., az outolásom kicsit megtöri a felszínes társalgást.
Tehát mit jó ilyenkor tenni? outoljam magam a hentesnek, és hozzam mindkettőnket zavarba, vagy nyeljem le, hogy kedves feleség, meg egy túrót, és éljek tovább?
Ezt mindenki maga kell, hogy eldöntse. Számomra fontos, hogy minél többen tudják, létezünk, vagyunk, én szeretnék minél több ilyen helyzetben is coming outolni. Csak közben ott a félelem bennem, hogy de kell ez? Kell ez nekem, kell ez neki? Könnyebb lenne becsukni a szemem és a fülem, és hagyni az egészet.
És ez, többek között, a heteronormativitás miatt van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése